Csütörtökön délután kettőkor ütni fog az óra, eljön az utolsó szigorlatom ezen a szakon. Szociológiaelmélet néven fut. 7 tárgyat ölel fel, 7 kurzust, 4évet, több száz könyvet és több ezer, tízezer oldalt. Tele információkkal, ismeretekkel emberekről, társadalmakról. Lehet sohase fogom ezeket az információkat használni az életben, de nem bánom. Egy oldalt sem bánok amit valaha is elolvastam ezalatt az öt év alatt. Lehet nem lehet pénzre konvergálni, nem lehet meggazdagodni belőle, mégis úgy érzem sokkal nagyobb biztonságot ad az, hogy tisztában vagyok a körülöttem zajló világ főbb folyamataival és állapotaival. Jobban ismerem önmagamat ezáltal és jobban megérthetek másokat, jobban átérezhetem helyzetüket. Most mepróbálom felvázolni ezen tárgyakat és összefoglalni, úgy hogy ha megkérdezné valaki tőlem az utcán, mit mondanék róluk pár szóban tömören.
Volt egy szociológiai alapok óra még az első fél évben. Átfogott minden témát felszínesen, amolyan ízelítő. Milyen területei vannak a társadalomnak és ezeket hogy írták le, hogyan változtak az idők során. Érintett minden területet, melyekben a társadalomnak szerepe van.
Aztán jött egy társadalmi szerkezetekről szóló kurzus, mely azt próbálja leírni, hogyan is épül fel maga az emberi társadalom, milyen hierarchiák vannak benne, hogyan oszlanak el benne a felhasználható javak és poziciók, foglalkozások és milyen egyenlőtlenségi viszonyok léteznek az emberek között. Milyen hatások alakítják és milyen irányban a foglalkozási hierarchiákat.
Ezután egy társadalmi mobilitás óra következett, mely azt próbálja megragadni, hogy ezen társadalmi szerkezetben milyen esélyekkel indulnak az emberek születésükkor a magasabb életminőség reményének elérésére. Milyen tényezők befolyásolják ezt és mik akadályozzak az embereket ezek elérésben. Annál nyitottabb egy társadalom ha a legalsó rétegeknek minél több esélyük van a legmagasabb poziciók elérésére. A legfontosabb hatások a származás, családi háttér, iskolázottság. Hogyan lehet ezekre állami és nem állami szinten úgy hatni hogy minél demokratikusabb legyen, minél nagyobb lehetőség nyíljon minél több ember számára önmaga boldogságának megszerzésére.
Aztán következett egy társadalmi változások kurzus, mely a történelem folyamán bekövetkezett legfőbb változásokat próbálta megragadni, melyek kialakították mai társadalmunkat. Megpróbálták felvázolni az elkövetkezőkben történő változások valószínűségét, mind a politikai, mind a gazdasági, mind a társadalmi rendszerekben.
Ezután következett egy jel és kommunikáció elmélet előadás, mely a társadalom és a nyelv viszonyát, egymásra hatását próbálta leírni. Foglalkozott a különböző társadalmi csoportok eltérő nyelvhasználatával, a média szerepének hatásával az emberekre és a nyelvnek mint közös jelrendszernek a fontosságával. Az emberek a saját nyelvük világába létezhetnek csak nem léphetnek ki belőle, nem változtathatják meg, ugyanakkor a nyelv mégiscsak változik amit a tásadalom tud csak alakítani.
Negyedik félévben következett a szervezetszociológia, mely az emberek, emberi csoportok intézményes kereteit, azok viszonyait elemzik. Minden ember szervezetben dolgozik vagy kapcsolatban van vele. Iskola, munkahely, kórház, hadsereg, stb.. Ezek felépítése, szervezeti hierarchiájuk leírása, bürökrácia meghatározása és jellemzése, a szervezeten belüli emberek motivációi, viszonyai egymással, lehetőségei, szervezeti rendszerek, kultúrák változásai, stb... mind mind idetartoznak.
Végül egy kultúraszociológia kurzus zárta le ezt a tantárgycsoportot, mely a vallással, az emberek mentalitásának és értékeinek megváltozásával, leírásával foglalkozott. A különböző emberek között hogyan és miért azok az értékek váltak meghatározóva melyet vallanak, különböző emberek különböző életmódját és meghatározását tárgyalta. Mely értékek vannak eltűnőben és melyek váltak meghatározóvá az emberek életében, és ezeknek mi lehet az oka. Különböző társadalmak eltérő kultúrájának leírása és összehasonlítása, a változatos szubkultúrák kialakulása és pontos megrajzolása is ebbe a tárgykörbe tartozott.
Összességében mind az emberek közötti viszonyokkal foglalkozik, azok megértésével és ezen érintkezések különböző szintereivel, emberek egymásra való hatásával, ember és a másik ember vagy társadalom viszonyával.
