Stukker

Egész nap morcos vagyok. Nem tudom mitől de ki tudnék pattanni a bőrömből. Pénteken előadást kell tartanom, arra kell tanulnom, ezzel meg is van a holnapom. Makk vakargatás. Pénteken nem lesz semmi, szombaton se, majd vasárnap költözünk. Már most széjjel ver az ideg ha belegondolok, hogy mekkora szopás lesz az egész. Majd hétfőn találkozom a szakdolgozat tanárommal. Nincs olyan nap amit várnék az elkövetkező pár napocskában. Ez egy nagy adag idegeskedéssel és morcossággal jár, hogy mi a büdös fenét is kezdjek magammal, hogy teljenek ezek az unalomig ittas napok. Talán bevetem legjobb pajtásomat, Jim Bimet. El leszünk mi ketten. Mert a Mestit nagyon meguntam. Ordibál, mint egy sakál fölöslegesen, értelem nélkül. Ezenkívül a nap minden percében az új lakáson aggódik, ami nem lenne baj ha velem nem osztaná meg a kínlódásait. Mondjuk valamilyen szinten megértem, mert még nincs fekhelye, de ez engem szintén nem hoz lázba. Legalább el tud mosogatni míg mi alszunk, addig is lefoglalja magát. Pöcsverés lesz a köbön. Talán jövő szerdán megyünk kocsma túrára, ha minden jól alakul. Azt várom. Jee. Most pedig nekiállok a történelem és a narrativitás problámájának bemutatására.