A hétfő a leggyengébb napom. Rájöttem, hogy ilyenkor begyengülök érzelmileg, pont akkor mikor más ember kezd belelendülni az új hét gyötrelmeibe. Arra is rájöttem, hogy miért van ez így. Mert minden hétvégém felér egy fesztivállal, vagy egy kirándulással ismeretlen tájakra. Egyszerűen annyira sűrű egy nap ilyenkor, hogy leírni is óriási fáradságomba telik. Végig a barátokkal, hol itt, hol ott, de csinálunk valamit. Általában iszunk. De ez nem baj. Nem érdekel. Annyit nevetünk, hogy a kivülállók azt hiszik, valami jamaicai gyepmester társasággal került szembe, pedig nem. Amikor egy koncertre Tatáról elmegyünk vagy 12en az valami hihetetlen telített érzést ad az egész túrának. Majd minderre rá, jön egy hétfő amikor a családomon kívül nem találkoztam mással, elég unalmas és egyöntetű tud lenni. Az ember mit csinál? Várja a következő hétvégét amikor tudja, hogy megint együtt leszünk legalább 15en. Addig lefoglalja magát az ember, azzal ami érdekli, vagy azzal amit csinálnia kell, de a háttérben már meghúzodnak a gondolatok és szervezik a következő nagy alkalmat. Olvasok egész nap, cigarettázok és arra gondolok akik fontosak. Gondolkodok. Néha ez gyötrelmes, mert olyanokra gondolsz amikre nem lenne szabad. Aztán vannak olyan szálak amiket még nem tudok értelmezni. Minden meg lett beszélve, mindenki ért mindent és mégse csináljuk, mert nem tudjuk. Bánt, hogy nem tudom se azt csinálni ami racionális lenne, se azt amit a legjobban szeretnék...Úgy érzem magam, mintha  két ember az ismerkedés elején lenne, ahol érdeklődnek a másik iránt, de nem szól bele és nem kérdezi, hogy mit fog csinálni, kikkel találkozik. Mégis mindent tud egyik a másikról. Nehéz elmondanom mit érzek, sőt egyszerűen nem tudom. Ezért inkább olvasok valamit, majd holnap felmegyek Pestre. Ezenkívül főzni fogok. Rájöttem, hogy főzni jó és még hasznos is. Ennek érdekében főzni fogok és enni és bort inni és olvasni. Aztán el kellene mennem mozogni is. Rohadtul betunyultam ezért kocognom kell, meg fekvőznöm meg súlyzóznom. Aztán még szakdolgozatot is írok. Most éppen kutatok. Detektív meló. Lecsapni arra, amire még más nem. Aztán leírni másnak aki ezt nem tudja. Ez a hétfő, emlékek és tervek, a hét többi napja puding próbája az evés.