Nem bírom ezt befejezni. Képtelenség. Nem emlékszem mi mikor történt és hogyan. Volt ugye az említett szépségverseny. Aztán volt nekünk egy sör virsli verseny, ahol én nem voltam ott, ellenben Cseh Laci olimpikonunk nyert, biztos az olimPIÁra készül. Aztán bilincsszabadulásba futottunk véletlenül, ami fényképeken megvan örökítve. Itt üvöltöttünk kicsit, összefirkáltam a csinos kislányokat, bilincseket törtünk illetve Petiék annyira megszabadultak a bilincsből, hogy el is hozták. Mindezt teával honoráltak, ami nagyon finom whiskyvel. Összeismerkedtem a kopaszokkal, akik tudtak nekem behozni piát, kisebb összegért. Vettem tőlük sört, illetve behoztak vagy 4-5 üveg rövidet nekünk. Ezeket hamar megittuk, ugyanis ezekben a napokban óriásira duzzadt a csapat létszáma, a kemping egyik fele már a miénk volt. Mestivel karaokéztunk, illetve még Kanál is csatlakozott. Itt megint sokan szurkoltak nekünk és üvöltötték velünk, hogy Just a Dzsigolo, azaz csak Mestivel, mert ő énekelt, mi Kanállal mutogattunk és egyéb nonfiguratív jelekkel hergeltük a közönségünk, de sört nem adhattak nekünk. Nagyon jók voltak a parkolóban körben ülve sokan rövidezni. Pénteken érkezett Karcsi és Lacika, Mesti és Zsófika. Karcsi táskájában sikerült behoznom egy whiskit úgy hogy a hülyegyerek kipakoltatta velem a fél táskát, de rossz helyen kereste. Laci itta el a legtöbb pénzt egy nap alatt. Ő volt az aki megnyugtatott, hogy nem vagyok egy pénzszóró. Mesti ugrott sok tigrisbukfencet, sokszor kocsmákban gyakorolva. Karcsi és Mesti az aki korán kel és korán fekszik. 9órára beraktak majdnem ugyanannyi felest amennyit az óra mutatott. Aztán Dévényi Tibi bácsi bulijai vittek mindent. Itt olyan 10 ember mindig ugrált a csapatból általában világosig. Nekem életem bulija volt a pénteki. Reggel 7ig ugráltunk és minket raktak ki utoljára. Megemlíteném Kanál szórakozási figuráját is. Napszemüveg, balkéz magasba és dölöngélve üvöltés. Egyszer majdnem volt boksz, de elhajtottam a gyereket, majd a barátja szolridarítva társával visszajött hozzánk bulizni. A buli útvonala mindig úgy nézett ki, hogy elindultunk a Velke Popovic-hoz, ahol ugráltunk, majd tovább a Jéger sátorhoz és végül Dévényi Tibi bácsi bulija világosig. A jéger sátorban történt az, hogy a csapatot körbekerítette talán Szösző egy rendőrségi szalaggal és azon belül tombolt mindenki. Sokszor előfordult, hogy felemeltek engem a magasba egészen addig míg jött a biztonsági. Ezt odáig fejlesztettük, hogy a Szöszőt már ismerték pénteken, mikor felvett a nyakába. Egyik reggelig tartó buli után megismertem a Hök elnökömet is akivel piáztunk picit, majd miután nem volt nálam pénz vett nekem egy doboz cigit. Volt nagyon sok karszalag szakadás, ezért párszor kerítésen át közlekedtünk. Volt hogy Szösző lebukott, így visszajött üvöltözni még reggel! hozzánk. Megemlíteném az utolsó napi Tomi bácsi csehójában történt alkoholfogyasztást. A kocsmában csak a mi embereink voltak és vedeltek szószerint. Én a Szomszédék társaságát nagyon kifogtam, ugyanis meghívtak egy jégerre. Ez legalább 8 jégert vont maga után, oda-vissza hívogatás és szívélyeskedés által. A csapat másik része leült délután 2kor és este 8kor kelt fel. Hát mindenki fantáziájára bízom, hogy mivel tölthették idejüket. Én járkáltam és foglalkoztam a csajokkal is és elmentem velük Twisterezni. 2szeres Twister bajnok lettem, pedig életembe először játszottam. Jó, egyszer csaltam, ugyanis lefingottam az éppen popsimnál nyújtózkodó hölgyet és kénytelen volt feladni a versenyt. Istenem, szabálykönyvbe nincs benne, hogy nem szabad. Egyébként Panka volt mindig a Twister buzdítója és neki köszönhetem a nyereményeimet. Nyertünk Frízbit, elég sokat. Ezzel fél óráig úgy eljátszottunk, hogy a 5-6 frízbe egyszerre történő dobálásával már kezdtünk életeket veszélyeztetni. A társaság elment rekeszépítő versenyre is. Beneveztem hát. Az előttem található úriember összerakott 16ot, aki egyébként foglalkozását nézve hegymászó volt. Ezekután képzeljetek el egy részeg embert, az az engem. 4et raktam össze, de csak azért mert megpróbáltam megmászni a művem csak éppen leszédültem. A házirekordot Agykár tartotta 6al.:) Utánunk következő lányra mondta azt a szervező, hogy végre egy józan ember.:) Luki még a fesztivál előtt benevezte a csapatot nagyon segítőkészen focira. Nem volt más hátra, hát elindultunk. Csak sajnos rossz napon.:)Ebből az lett, hogy úgy berúgott a csapat valamelyik kocsmában, hogy délután visított mindenki. Mesélhetnék még a koncertekről is nektek, de bocs, én közösségi életet éltem.:)Túl korán voltak.:) Egyébként egy koncertre voltam kiváncsi az a Jazzékiel lett volna, csak akkor éppen a társaságomnak hozattam be szeszt a biztonságiakkal. Sebaj. Voltunk viszont a 3 hülyén, az az a Belgán. Megtudtam hogy egy-két-há, kurva anyád. Mesélhetnék az utolsó napról is, amikor vártuk Robikát, hogy vigyen haza. Szégyen lenne, ha akkor láttatok volna. Annyi topaagyú embert egy helyen nem lehetett máshol látni. Mindenen röhögtünk. Csupa kosz voltam, szemem véres, hangom nincs. Anyám első szava, mely fogadott: "Bűnöző". Ami igazán sok szót érdemelne az a társaság. Mindenki segített mindenkinek, mindenki bulizott mindenkivel és mindenki vigyázott mindenkire. Ezt úgy 50-70 ember együtt. Ez volt az ami miatt nekem életem bulija volt és ahogy hallottam másoknak is. Lehet fényképek alapján majd leírom, hogy kik vettek részt a szűk családi körünkbe.