Stukker

  Sokan várták ezt a napot és sokan éreztük úgy hogy ez a buli megváltoztatja majd életünnket. És mint sok más történet, ez is megváltoztatta életünket, gyökeresen. Hol volt...Hol volt? KISZ-tábor, Csillag épület. Volt egyszer, hogy...Egyszer volt? Nem, többedjére ittunk az Incognitó nevezetű helyen. Történt ugyanis, hogy 6 órakor találkoztunk volna Mesti, Karesz, Én. Mesti elaludt és én nem bírtam várni, azon nyomban elindultam a sátán kocsmája felé, majd 6 órakor ott is voltam. Telefon, Karcsi sehol, de induljak felé majd összetalizunk útközben. Na most ebből az lett, hogy a lépcsőházuk előtt felhívtam 5perc várakozás után, hogy hol van. Fél perc és ott vagyok, most jövök a lépcsőházból. A kis kamugép. Még vagy 5 percig vártam előttük. Na mindegy is. A lényeg, hogy olyan fél 7 körül már ott volt Mesti, Kanál, Morris, Karesz meg én, akikhez még csatlakoztt Panka és Gina is. Szokásos meggy pálinkával dolgozott a csapat és némi sörrel. Morrissal kinéztük a megfelelő buszjáratot és 9 környékén buszrapattanva irány a tábor. A szomódi különítménynek még inni kellett így ők maradtak. Kifele Ginával beszélgettem még pár mondatot és irány be a szinpadra, ahol Árpi szedte a jegyeket. A nagy táncparketten sehol senki, azon nyomba pult, sör, és ugrálás. Aztán talán Zsófi is ugrált velem, aztán Emőke is ugrált és talán, talán többen is ugráltunk, míg végül senki se ugrált. Mert hogy vége a bulinak. Erre emlékszem. Ja meg, hogy Benivel dumáltam asszem elég sokat. Ennyi. Ezt vártam ilyen sokáig.:) Üres gyomorra nem szabad innom. Nézzük az anyagi károkat. Kabátomat elhagytam, de meglett. Gatyám szétszakadt, kuka. Pulcsimat Emőke leböffintette, szennyes. Ezúton is jobbulást neki. Pénzem nem maradt. Úgy érzem magam mint valami lepukkant alkoholista, akinek senkije és semmilye nincsen. Elmesélem hazautam bevillanó fényeit. Először több mint valószínű hogy eltévedtem, mert egy erdőben sétáltam össze vissza. Estem keltem mint a frontkatona. Sehogy nem találtam ki, így gondoltam csak balra szabad tartanom hiszen arra van a tó. Ez azt hiszem sikerült és hosszas menés után kiértem emberi környezetbe. A rendőrség környékén összetalálkoztam a szomódi banda egy részével. Kokónak örök hála. Meg a többinek is. Kokó annyira rendes volt, hogy mivel sokan voltunk, így ő hazagyalogolt csak hogy én beférjek. Azt hiszem sörökbe intézzük. Nem az első ilyen neki én meg nem fogok felejteni. Másrészt köszönet a többieknek is mivel egy árva peták nem volt nálam így az utamat is ők fizették. Nem szabad innom. Mondjuk most szerdáig Krakkóban lesz még ivászat de aztán bekaphatja mindenki.:)Olyan wellneszt csinálok november 19ig hogy beszartok. Ja igen, mert akkor lesz egyetemi buli Debrecenbe Tatuékkal. Azt várom. Ma pedig irány Budapest. Éljen. Jó lesz kimozdulni kicsit és gondolkodni azon hogy ki és mi fontos nekem. Lehet valaki csak azért fontos mert én hiszem annak.