Tata
2008.03.12. 23:36 stukker
Nap, mint nap teszel veszel, jársz fel alá a nagy Budapesten és rájön az ember, hogy nem szereti. Nem is szerethetem. Az ember, azért van itt mert mások is itt vannak, akik ugyanazért vannak itt mert te itt vagy. Ezt nevezik életnek. Itt vannak a legtöbb életek. Kimész az utcára és eláraszt a szmog, a zaj, az emberek. Fárasztó. Bárhova is lépek figyelnem kell. Idegenek között téblábolok, hát előítéleteimet élesíteni kell minden percben. Ha ide lépek nem ütnek e el, ha esetleg oda nem jön e nekem valaki egy biciklivel. Figyelsz, sasolsz, kivársz. Cselezel minden percben mint egy futball játékos. Trükkökkel haladsz előre, méterről méterre. Embereket nézed, kiket kell elkerülnöd, kik előtt akarsz imponálni és kik azok akik megérdemlik sanda mozdulataid. Fárasztó ez a sok bizalmatlan helyzet és akció. Haza akarok menni picit. Süssön fel a nap. Végig akarom sétálni a fényes fasort, át a forgalmon, nyílegyenesen a tópartra, ahol már várnak a cimborák egy sunyi mosollyal az arcukon, kezükben bontott sörös üvegekkel. Rágyújtani az első közös cigarettára és nem figyelni semmit csak a tavat ahogy szépen simogatja az alattunk elterülő várfalakat. Az ismeretlenek is ismerősök itt. Nincs bizalmatlanság csak felemelt fej, készülődve arra, hogy a következő ismeretlen ismerősnek köszönhess egy nagyot. Nincs pad vagy bokor, aminek ne lenne külön egyéni története kis életedben. Mindegyik ismer téged is. A házak között csukott szemmel tudod, hogy hova és merre is akarsz te menni, ha esetleg eltévedsz, akkor is tudod fejből, hogy melyik lesz a legrövidebb kivezető kis ösvény. Belépsz egy kocsmába és tudod, hogy kire számíthatsz ha beteszed a lábad. Tudod előre milyen társaság szokott odajárni és milyenek kerülik. Így van ez rendjén. Minden rendjén van itt, finoman tagolva, elosztva az emberek természetes szokásai szerint. Tata nekem egyenlő a napsütéssel. Akárhányszor rágondolok csak napsütéssel együtt gondolok rá. Így él már örökre emlékeztemben. Budapest más, esős, felhős, életes. Várom már, hogy minden barátom és ismerősöm Tatán legyen és nyár legyen. Vagy csak egy hét. Kicsit feltöltene.
5 komment
A bejegyzés trackback címe:
https://stukker.blog.hu/api/trackback/id/tr33378663
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
m0rrI$ 2008.03.13. 01:44:02
Végre egy ember, aki leírta, hogy milyennek látom az én kis szülővárosomat. Köszi.
SzIsZo · http://www.sziszo.blog.hu 2008.03.13. 09:32:59
Hááát, mostanában ezen mindenki elgondolkodik...
Ha átlapozod a blogomat, pont a hetekben írtam valami hasonlót, csak nem pont így!(Ha jól emlékeszem "Néz, de nem lát" címszó alatt)
Ha átlapozod a blogomat, pont a hetekben írtam valami hasonlót, csak nem pont így!(Ha jól emlékeszem "Néz, de nem lát" címszó alatt)
m0rrI$ 2008.03.13. 14:54:44
megsasolom mindenképpen.:D
Gina · http://marlablogja.blogol.hu 2008.03.14. 17:02:47
Lokálpatrióta születik:)
Ha Tatáról beszélek, mindig azt hiszik, hogy be vagyok szívva, vagy egyéb tudatmódosítóval élek. Mert nem tudják, amit mi:)
A pesti (budai;)) élet arra jó, hogy igazán értékelni tudd a néhánytízezres kisvárost. Ahol "tószag" van, ahol fák nyúlnak az ég felé, ahol éjjel látni a csillagokat, ahol a nyár egy fesztivál. Nem tataiaknak való a fővárosi lét...:)
Ha Tatáról beszélek, mindig azt hiszik, hogy be vagyok szívva, vagy egyéb tudatmódosítóval élek. Mert nem tudják, amit mi:)
A pesti (budai;)) élet arra jó, hogy igazán értékelni tudd a néhánytízezres kisvárost. Ahol "tószag" van, ahol fák nyúlnak az ég felé, ahol éjjel látni a csillagokat, ahol a nyár egy fesztivál. Nem tataiaknak való a fővárosi lét...:)
stukker 2008.03.16. 19:29:45
Egyetértek.