Stukker

   Napjaim teljes katarzisban telnek. Kedden voltam lubickolni Karcsival illetve később Pankával, aki több vizet ivott, mint egy viziló. Tegnap levizsgáztam Európa összehasonlító tröténete a 19.században című kurzusból, majd fossá áztam, ráadásul egy kocsi teljesen beterített a Múzeum körúton. Vizsga után pókereztem, majd aludtam pár órácskát, ami kimaradt az éjszakából. Délután elmentünk futni, Mestivel, Zolival, majd tárgyaltunk az esetleg közös fedél alatti szállásról, egyfajta mini kollégium lehetőségéről. Este hazajöttem Tatára a koszfészekből, nem volt sok kedvem a blahai emberekhez. Mire hazaértem szinte ragadtam a kosztól, de tényleg, teljesen hihetetlen, hogy mit rejthet e pöcegödör levegője. A vonaton beszélgettem egy nagy szimpatikus idős házaspárral, akik elmesélték amerikai életük legszebb pillanatait. Én meg kacaráztam és viccelődtem rajtuk, nagyon aranyosak voltak. Éjszaka 4 óráig újabb póker következett. Történt olyan, amit még én sem láttam pályafutásom során. Ezt leírom. 1,5/3 EU, nl, texas holdem.  Nagyvak voltam, lapom: 5,2 treff. 5fős asztal. Mindenki megadta a 3EU-t, nem volt emelés. Flopra flush-öm lett. Azonnal potot hívtam az alacsony kicker miatt, melyet 3an megadtak. Ugye az már nem kis pot. Turnre nem jött le még egy treff és full se jött be, így úgy gondoltam újra potot hívok, ezt már csak ketten adták meg. Riverre bejött a full, de a többieknek kevés pénze volt már, illetve akkor volt a pot, hogy bármi történik se dobom el, így terítettem. Mind a ketten megadták. A végeredmény az volt, hogy mind a 3unknak flush-e volt flopra, persze nekem a legalacsonyabb, így a fasz rossz oldalán álltam, persze elég kivédhetetlen parti volt, amivel buktam is így. Rákövetkező azonnali parti. Kisvak vagyok: egyszínű káró j,10. Mindenki dob. Ráemelek nagyvakra 9 EUig. A srác adja. Flop: Újra flopra flushöm lett. Nem akartam hinni a szememnek. Lejött három káró. Végeredmény: emelek fél potot. Gyerek visszaemel 27ig. Azonnal All-int mentem, úgy éreztem set-je van, így döntés elé akartam állítani, vagy bedobja, vagy kifizet. De a srác azonnal lecallolt, nem akartam elhinni, hogy mit mutatott fel: Q,8 káró. Esélyem: 0%. Egymás után buktam flopra flush-el, úgy hogy mindig nálam volt az alacsonyabbik lap, erre ráment jópár ójróm, kb 5perc leforgása alatt.. Szerintetek ideges voltam? Áh, nem. Aztán szerencsére plusszal zártam a napot, köszönhetően egy 13. helyezéssel, illetve a további cash gameben való pazar játékommal.:) Újra megjött a kedvem a játékhoz, játszanék többet élőben is, majd ha lesz időm. Júliusig viszont nem játszok a vizsgákra való tekintettel. Mai nap tanultam, de valami hihetetlenül fájnak a szemeim, és kivannak száradva. Azt hiszem holnap meglocsolom.... 

  Két fontos dolog. Először is Barcelona. Úgy néz ki, eldőlt a csipet csapat.  Várom  a tagok megerősítését , amit majd nyomatékosíthatnak egy megbeszélt kisebb összeggel,  amit nem én fogok őrízni, mert a készpénz szesszé változik a markomban. Aztán jöhet a szervezés, tehát ki milyen piát akar hozni. Ez is megvolna. Mivel ha jól értem 2 embert kinthagyunk, így lehetőség nyílik spanyol illetve egyéb nemzetiségű táncoslányokat, Pónikat hazahozatni , szóval bitang segg, nagy csöcs.
  A másik pedig az ebé szervezése a THAC-on.Futball. A rangadók június 21-én lesznek. 10 főt nevezhetek, egészen júnus 13áig. Tehát jó lenne a jelentkező harcosok nevét összeírnom. 6500Ft-ot kell majd kifizetnünk. Aki tud egy kapust az szóljon. Stoplisokat lehet bokszolni, illetve fényezni, túros csuszát rája, aztán mehet a laszti. A csapat rám fog épülni. Gólkirályt csinálok magamból, a többi nem érdekel. Erre 5perc lehetőségem lesz míg össze nem esek. Lényeg: móka , nevetés, sörözés, a többi nem érdekes. Olyan ne jöjjön aki idegbeteg lesz ha minden meccsen kikapunk. Várom a frappánsnál frappánsabb csapatnevünket. Stukker és a .... (ezt töltsétek ki.:)

  Holnap pedig Fényes Karesszal. Friss frizurámmal, bronzbarna testemmel, próbálok nem bebaszni, tekintettel a szerdai vizsgámra. Remélem nem csak ketten leszünk kint, hanem lesznek kancanövények is. Addig is tanuljunk együtt, sokat szépen.

  Ahj.:( Tököm kivan. Nincs kedvem tanulni, keddi haccacárémat átraktam. Nincs kedvem rá erőlködni. A mai napomra helyes kifejezés a semmittevés fogalma. Lennék egy évvel öregebb. Ezenkívül vannak emberek akiket sikerült megbántanom nagyon és kurva lelkiismeretfurdalásom van. Millió bocs. Gyökér vagyok, nagyon.

   Az ókori görögök úgy képzelték, hogy a történelem állandóan ismétli önmagát, egy körmozgást végez, ciklikusság figyelhető meg, aki ma felül van, holnapra már alul lehet. Ez a felfogás később átadta helyét a bibliai üdvtörténetből (tévesen) levezetett haladás, fejlődés gondolatának, amiben nagy szerepe volt az újonnan felfedezett tengerentúli területeknek is, ami lehetőséget adott az európaiak számára, hogy összehasonlíthassák kultúrájukat más földrészen élő emberekkel. A leigázás a magasabb kultúra fényében történt, részben. A fejlődés, persze megfoghatatlan fogalom, helyette jobban használható a változás, ami nem értéktelített. A fejlődés koncepció összefügghetett a nyugati kultúra külső emlékezőképességek kialakulásával, a könyvnyomtatás által és az irásbeliség egyre jobban elterjedő használatával. Képessé váltunk múltunk, tudásszintünk  lejegyzésére,  elraktárolására. Létrejöhetett olyan szellemi alap, melyet a következő generációnak nem kellett újrakezdenie. A nyugati kultúra  térhódítása enélkül elképzelhetetlen lett volna. Az emlékek nélkül nincs értelme időről beszélni, csak kiterjedt homogén időváltozásról. A tudásunk egyre jobban kitágítja a múlt történéseit és az elmúlt tudás felszínrehozását. Gazdagabbá válnak ismereteink, mely által az életlehetőségek megszaporodnak a múlt tapasztalatainak fényében. A nagybetűs történelem alatt folydogál az egyének élettörténete. Az egyén önmaga történésze. Életét saját sorstörténete felől közelíti meg, élettapasztalata a narrativitása, elmesélhetősége fényében válik értelmezhetővé. Ezt közvetíteni kell más felé, másik ember irányában egy olyan közös interakciós sémában, melyben az egyén önmaga reflexivitására ráeszmélhet. A kérdés-felelet válasz gondolkodásra és önreflexióra szólítja fel az egyént, eszköze a nyelv. A elmúlt eseményeket az egyén mindig újrakonstruálja jelen tapasztalati fényében, ami egykor szép volt, lehet mára szégyelnivalóvá válik. Ez az egyik olyan képességünk, mely megkülönböztet az állatoktól, pedig génjeink 98%-a megegyezik a csimpánzok génjeivel!
   Ha az ember elkezd foglalkozni a rendszerváltás különböző aspektusaival, az az érzése támad, mintha a jelenünkről írná valaki ezeket a sorokat.  Persze a szereplők egy része kicserélődött, de a problémák gyökere, mintha akkor kódolva lett volna. Ezeket a problémákat aztán a 90es évek elején körülbástyázták és nincs az az erő mely ezt lerombolhatná. A történelem terhe nehezedik a jelenlegi szereplőkre. Kérdés hogy ciklikusság figyelhető e meg vagy egy helyben toporzékolás folyik 20 év óta. Ha jósolnom kellene 2010 körül robban a bomba. Egy politikai újrarendeződés várható. A kétpártrendszer melyről most annyit beszélnek, ha megvalósul, csak ideig óráig lesz elképzelhető. A konfontráció kitörtésének pillanatában a két legnagyobb párt ripitjára fog szétesni, mint ez megfigyelhető az ellenzékiség 87 és 90 körüli egységéből való széttöredezéséről. A baj persze, már akkor körbeírható. A Fidesz, mikor kialakult, egyértelműen a KISZ ellen szerveződött, az ifjúság pluralizálódását szerette volna feléleszteni. Ez 1988-ban sikerült is neki. A pártba azok léphettek be, akik nem voltak tagjai a KISZ-nek, viszont az MSZMP tagság nem volt kizáró ok!! Ez a nyílt KISZ ellenzékiség mára új töltett kapott. Amikor a Fidesz a KISZ ellen megalakult, a KISZ-ben azok a vezetők ültek, akik most éppen a kormány jeles vezető személyiségei. Az, hogy ma teljesen elképzelhetetlen a legkisebb kompromisszumra való képesség, annak ugyanúgy történelmi okai vannak tehát, mint a Fidesz és az SZDSZ (először SZKH) között. A Fidesz jobbratolódott a liberális értékrendtől, míg az SZDSZ kormányba sodródott 1994-ben azokkal, akiket 6éve egyfolytában kommunistáztak. De azért, ne higyjük, hogy teljesen értelmetlen döntés lett volna ez számukra. A Kerekasztal-Tárgyalások során, amikor is a gazdasági és szociális bizottságok is nagy nehezségéek árán összeült tanácskozni 1989 szeptemberében már július 1-jén megalkották az átalakulási törvényt (1989. évi XIII. törvény), mely lehetővé tette azt a spontán privatizációt, melynek az akkor még MSZMP volt a fő haszonélvezője, a támogatója pedig az SZDSZ. A közös kohéziós erőt a hatalom akarása jellemezte, megváltoztatni a fennálló társadalmi, politikai, gazdasági rendszert. A hatalom akarása  megmaradt,  koncepciók nélkül. A hatalom akarása, aztán majd lesz valami. A harc élet-halál fontosságúvá vált a jelenlegi pártoknál. A másik totális legyőzése, megsemmisítése, 2/3-os többség megszerzése lett az elvi kiindulópont. Akkor volt még "Fordulat és reform", "Reform és demokrácia", "Társadalmi szerződés". Ma nem maradt koncepció, kiüresedett maszlagok, rövidtávú béremelések, bercsökkentések, hosszű távra meg maradt a kánaán ígérete. Persze itt Édentől keletre, az ígéret nem lehet más mint maga az Éden. Csak éppen a hogyan kérdés nem merül fel. A két nagy pártot, melyek átölelnek munkástagozattól  vállalkozásbarát  osztályokig mindent, különleges magyar sajátosságunk, amolyan Hazafias Népfrontra emlékeztető jellegzetes képződmények. A Fideszt összetartja Orbán Viktor, az Mszp-t pedig Orbán Viktor gyűlölete, illetve hogy nekik is legyen egy Orbán Viktoruk. A dominó-effektus akkor indul el, amikor elkezdődik a politikai erők valamelyikének bukása, magával rántva a pártok pártokká szeletelését. Úgy tűnik más elképzelés nem jöhet számításba, új politikai erők alulról nem lehetnek sikeresek.
A történelem e menetének evolúciós hatása - felemelkedés és bukás - úgy tűnik a töténelem könyvek lapjait hamarosan újra  gyarapítja.  Kérdés persze, hogy ez jó  vagy rossz  lesz-e.  Úgy tűnik egyelőre a passzivitás, a beletörődés olyan történelmi  sajátosságunk, hogy egyelőre míg nem hívnak minket keringőre, addig úgy táncolunk, ahogy ők fütyülnek. A változás észlelhető, a változtatás egyelőre vágyálom.

   Annyira fáj a szemem, hogy olyan nincs is. Nem tudom mitől. Fáj a fejem is. Az összefüggésre még nem jöttem rá. Az agyam miatt fájhat-e szemem, vagy a szemeim miatt a fejem. A baj nagyobbik része, hogy tanulnom kellene, mert még úgy elég sok olvasnivaló  akad a vizsgákra.  Mindegy, ez van. 
A héten voltam Zsivány Zoltán koncerten. Voltunk páran a ZP-ben ismerősök. A koncert végén kettészakadt a társaság melósokra és diákokra, akik éppen aznap vizsgáztak. Nekem volt kedvem maradni, így nem volt nehéz Csillának és Annának rávennie a koncert utáni iszogatásra. Elmentünk egy éjjel-nappaliba ahol vettünk két pezsgőt. Nagyon krézi volt. Rájöttem nem szeretem a pezsgőt. Kimentünk a Duna-parti bulvárpletykasztárhegyekhez és iszogattunk, meg dumáltunk. Mandeville: Méhek meséje. Aztán jött egy hajléktalan, akivel vagy 2 órát beszélgettünk, illetve elmagyaráztam neki a Timselt, ami nagyon tetszett neki, aztán jöttek még ismeretlen idegenek is. Aztán bicóztam is, vagy két métert a Csilla cajgájával, csak sajnos rossz volt a gumi rajta és kilyukadt magától.:) Belementem valami üvegbe: pssssszzzzzzzzzzzzzzzz. Beszélt a kerék hozzám. De megmentettem Csilla életét, mivel ittasan így nem volt lehetősége leszédülni a cangáról. Anna meg böffentett egyet a bokorban. Én nagyon normálisan viselkedtem, úriemberhez méltóan. Jó kis móka volt.
Kedden rosszul keltem a buborékos pezsgőtől. Aztán BigMac akció, 43 forintért.:) Angol, majd olvasás éjszaka.
Szerda.TECCŐ. Mozi. Las Vegas, kártya. Jó kis film volt, meg is jött a kedvem a pókerhez, mivel már egy hónapja nem játszottam . Újra feszes játékot fogok követni és kevesebb játék időt játszok, illetve újra nevezek versenyeken is. Persze ha több időm lesz és nem kell tanulnom.
Csütörtök. Hazajöttem Tatára. Kicsit megbántam mikor hazaértem, de most jól elvagyok, lefoglaltam magam, írtam szakdogámhoz is. Illetve megtaláltam egyik legjobban szeretett könyvemet, amit most újra el akarok olvasni.
Péntek. Jó lenne kimenni a strandra falfehér  izomtestemmel, ahol is bekapok pár hideg söcit, és meresztem a tököm a hideg vízben. Majd karaoké és üvöltöm, hogy: IT's Máj Lájf.
  

  Másfél hét nehéz küzdelem után újra sikerült betosznom. Mind ezt Pankának köszönhetem, aki szerényen átjön délután hozzánk, majd elinvitál esti buliba a legkegyetlenebb módszerekkel. Két alvó oroszlán bajuszát penderítette meg egyszerre. Miközben a fotelban ülve, suttogta felém, hogy: SÖR,SÖR,SÖR. A harmadik után felhúzta az agyamat és bejelentettem, hogy csak azért is elmegyek inni. Annyira ideges lettem, hogy muszáj volt egy üveg vodkával lecsillapítania az idegeimet, meg pár sörrel. Ezenkívül végig baszogattak a többiek, hogy sokat eszem, mert indulás előtt megettem 6-7 szendvicset. Ilyen körülmények után érkeztünk meg a ZP-be, ahol Zanzibár énekelt nekünk, mi meg művészi részeg ordíbálós tánccal vetettük észre magunkat a nagyérdeművel. Mesti először csak némán állt, mert nem érezte a Royal hatását, de aztán rá tudtam venni, hogy segítsen egy kicsit breakelni nekem, mert eléggé érzem a helikoptert mostan. Környék emberei kicsit nevettek is talán, aztán elmentünk söcikézni is. WC-ből kijövet egy lány nagyon aranyos hangon megkért arra, hogy had írjon egy gyönyörű szép smst a telefonomról. Azután kezdődött a buli. Ebbe segített nekünk Panka csoporttársa és barátja is. Volt minden figura, de azt hiszem a kokojámbó és az UFO-któl a Napfényjárja át a szívem újra csak egy szál bikinit hoztam el az útra, nyert nálam. Aztán hazatántorogtunk mindnyájan. Pankára nem haragszom, nem is értem hogy miért gondolja hogy haragszom rá. Maximum az miatt, hogy bebaszatott, pedig én nem akartam, de hát egy sört nem tudok inni, ha iszok akkor csináljuk rendesen, ne immel- ámmal. Szerencse hogy lefekvés előtt megtudtam inni egy liter vizet, így nem kellett felkelnem arra, hogy óázisról álmodok, de ennek is meg volt a hátránya, ugyanis fél 6kor megébredtem és vagy fél órán át pisiltem, ami szerintem új rekord lehetne. Ma meg aztán visszavonulok Bandival és tanulunk, aztán majd holnap hazamegyek és felfordítom fejetetejére kisvárosunkat. Karesz szesztilalom alatt van, kiváncsi vagyok, hogy holnap történelmi pillanatnak lehetek e szemtanúja. Bár valószínű, hogy akkor én már szemtanú nem lehetek. Most pedig enni fogok, valami rendeset.  

  Újra éjszaka. Éjszaka az amikor jön az ihlet és csak úgy nyikorognak a fogaskerekei az agytekervényemnek. Jókora lendülettel sikerült újra belevetnem magam a tanulmányaimba, előrenézek a vizsgákra és szorgos hangya módjára cipelem az útravaló könyvecskéket. Immáron egy hete nem nyúltam szeszes italhoz, ami szerintem még idén nem fordult elő velem, illetve a pécsi dohánygyárosoknak is van egy rossz hírem ugyanis napi fél doboz Szófit írtam csak elő magamnak. Puritán életmódom persze nem örökletes, inkább mesterkélt, racionális számításon alapult, pénzóvás és életóvás háttérszándékával. Nem mondtam le az élvezetekről csak felfüggesztettem, kivétel persze nemi életem, ami nem rajtam múlik, de hát mire való az internet ha nem arra hogy olyan elvetemült keféléseket nézzen az ember amiben úgyse lesz része sohasem. Meg nem erősített sajtóinformációk szerint azért a jövő szombati kávés bulin szívélyes látogatást teszek, tehát nem kell sokat aggódnia azoknak akik nem bírják a hosszú távollétemet a kocsmák elhanyagolt világából. Timsel lesz. Uralkodhatok bűneim felett, mert van rá lehetőségem. Szombaton lesz lehetőségem nem uralkodni. A magam fura ura.

   A hétvégém, mely a józanság szédítő gyomorbántalmaival telt, mondhatom jól sikerült. Pénteken jelesre értekeztem hetyke történetfilozófiai munkásságomból, majd ügyintézés címén délután kettőig tettem-vettem. Délután öt óráig aludtam, majd kis olvasgatás után Andrissal elmentünk futni a BEAC pályára. Itt a rózsaszín felsős hölgy után futottunk, majd később azért koncentráltunk a lelki kínlódások után a testi kínlódásokkal is és 10 szabályosan megrajzolt 400 méteres kört sikerült teljesítenem. Otthon még kicsit edzedtünk felsőtestünk nem létező izmaival is és nekiálltam főzni. Nyilván sokan itt abbahagyják az olvasást és azt hiszik teljesen homoszexualité lettem, esetleg gyereket várok, de nem. Szóval a pulykamell rizzsel, ananásszal meg még pár mindennel lett a végtermék. Andrissal felzabáltuk, majd mindenki  elment tanulni, ugyanis Andris másnap vizsgázott én meg készültem, mintha másnap a világ összes könyvéről számot kellene adnom. Hajnal ötig tart a készülésem, ahol is a szemeim végérvényesen megtagadták a további nézelődést, így lefeküdtem és lekapcsoltam a villanyt, amikor is éppen Zsöfia hívott, hogy hazaért, mindezt ártatlan ötéves csecsemő hangján, elkendőzve előttem azt hogy konyhamalac módjára majdnem megitta a szórakozóhelyet is. Miután vége lett az apa lánya beszélgetésnek, majdnem nekiálltam verebeket lőni, ugyanis bekattantam a reggeli csicsergésüktől és nem hagytak nyugtot fáradt szemeimnek. Másnap reggel délbe keltem, ugyanis előttem állt a hétvége várva várt eseménye, a vidámpark. Kettő óra körül megérkeztem Zsöfiékhez, ahol két még majdnem részeg lány állt velem szemben. Vörös arc, vörös szemek fogadtak, illetve útközben megkértek, hogy vegyek nekik sört. Ezek az információk elegek voltak ahhoz, hogy rájöjjek, tegnap kicsit betötikéztek. Egy történetet meg kell, hogy osszak mert szerintem zseniális. "Kriszti kérdi Zsófit, mi lenne ha egyszer elmennének egy olyan buliba ahol drága a belépő de jó zene van és nem innának, ahelyett,hogy elmennek olcsó helyre és betosznak mint az albán szamár. Zsófi éppen a fürdőben hajat egyenesít vagy vasal, halkan kisétál, mélyen a Kriszti szemébe néz, majd nyújtja a jobbost a Krisztinek: Szia Zsófi vagyok". Szóval elindultunk a Vidámpark felé. Zsófinak minden baja volt, lábújjától a fejéig legalább öt fajta betegséggel küzdött, ebből a legfélelmetesebb és legveszélyesebb a Másnaposság nevű afrikai vírus volt. Az állatkert előtt elhaladva, Zsófi megpillantott egy majdnem malac formájú lufit és ezt megpillantva az utamba állt és hangos vigyorral, gyerekhangon mutatta, hogy: "Nézd Tomi, ez egy Triceratopsz." Szegénykém komoly betegséggel küzködik a feje padlásán. Persze, ahogy beértünk okosan evéssel kezdtük meg a szertartást. Ezután kiszemelve a legfélelmetesebb játékot, felültünk a barlang vasútra. Mély lélegzetvétellel vártuk a kocsit, hogy beszállhassunk, minden nagyon félelmetesnek és izgalmasnak tűnt. Ahogy elindultunk már sikongattunk, aztán rájöttünk, hogy nem is kell, hiszen ez körülbelül 5éveseknek lehet kitalálva. Ezen felbátorodva nyílegyenesen a Szabadeséshez mentünk. Magasnak magas, de nem lehet olyan durva. Hmmm. Bekötöztek minket. Éreztem, hogy az ülésben kicsit más mint nézni távolról. Mire e gondolatok keresztülfutottak rajtam, már kilőttek az űrbe. Fél méteres seggtávolodásom a széktől kicsit megijesztett olyan 40méter magasban. De felülről is csúnya ez a Budapest. Mindenesetre szerintem a Szabadesést nem lehet kihagyni, bár kell hozzá adrenalintűrés. Ezután mentünk a lila nevezetű hintába. Itt gyomorkavarodással szálltunk ki. Minden pózba repít e masina a levegőben. Úgy dobált a hinta, mintha trágyaszóróba lennék szardarab. Zsófi másnapos hasát szépen helyretette. Hozzáteszem, azon 50forintosok, melyeket WC-re dobott ki jó lett volna a BKV automatákba. De mindegy. A kényszer nagy Úr. Felültünk a hullámvasútra. Ez volt szerintem a legélvezetesebb csak sajnos kevés a pálya és nagy a sor. Itt fényképezkedtünk is. Hát, mit mondjak. Zsófi fejét el lehetne adni az Elmegyógyintézeti kampány reklámarcának. További játékok közül kiemelném a Break Dance nevezetű hánytató-kínzó eszközt. Ebben volt tapasztalatom. De sajnos olyan 7óra fele azért az ember gyomra már nem a legjobb a vidámparkban. Ehhez hozzátenném, hogy Zsöfi be se akart ülni. Ahogy elindult, rajta röhögtem, ahogy szenved és kiabál Istenhez illetve a kezelőkhöz, hogy dögöljenek meg amiért kitalálták. Na mármost én annyira elkezdtem szakadni a röhögéstől, hogy egyre rosszabbul lettem ráadásul egyre jobban pörgött ez a vacak. Ha még egy kört tesz, gondoskodtam volna róla, hogy aznap már senki nem ül fel rá, legalábbis tisztán. 2 perces néma csenddel emlékeztem meg a Break Dance-ről, alig tudtam mozdulni. Ahogy kihevertem, megláttam a hajóhintát. Ezt elfojtom. Erről nem akarok írni. Arra ne üljetek fel soha. Viszont a vadvizi evezés, na az király, móka és kacagás. Itt Zsöfi gatyája alsófertályt úgy nézett ki, mint ha egy 50essel kevesebbet dobott volna be a WC-s néninek. Azonkívül úgy hátbafröcsköltek, hogy akkorát ugrottam a hátsó ülésen mint egy disznóölési kismalac. Mindegy. Végülis órákig ecsetelhetném még, egy szó mint száz én rohadtul élveztem. 5éves gyerekek módjára, már előre kiterveltük, hogy most melyikre üljünk fel, aztán utána hova menjünk. Én nem csak a játékokon de Zsófi szenvedésén is röhögtem eleinte. Aztán a végén egyre rosszabbul festett. Főleg miután lúzerkedtünk akkorákat, hogy sikerült lekésnünk a 21:25ös járatot, 21:28kor. Így egy óra várás következett. Itt Zsófi már a poklok poklát járta, minden pulcsim rajta, de még fázott. Szóval lett egy áldozat is a vidámparkozásban. Remélem összeszedi magát, mert így kicsit rossz szájíze marad a dolognak, szóval jobbulást neki, meg köszönöm a meghívást TÖKFEJ, dikk.       

  Kijelentem: Immáron 4. napja tiszta vagyok. Persze előtte négy napot végig tötikéztem. Ittam Pesten, Veszprémben, illetve a Balatonon. Rájöttem hogy a legjobb az egészben az amikor az ember csak önfeledten utazik, hátrahagy minden gondot és problémát, majd beül a koszos vonatba a cimborákkal és nekivág a nagy hippimozgalomnak. Este kismillió ismeretlen ember, akik reggelre ismerősökké fajulnak. Hol egy kósza mondat erejéig, hol egy kocsma asztal mellől, hol egy közös ordibálásból kifolyólag, de a végén mindenki ismerős lesz egy picit. Aztán másnap, a kijózanodás küzdelmes perceiben, mikor minimális forrás áll csak rendelkezésedre, hogy összeillesszed a tegnapi történéseket, előállnak az ötlettel, hogy menjünk le a Balatonra. Kisétálunk a partra, jó idő van. Nézed a nagy kék vizen a vitorlásokat és hátradőlsz a széktámlájára. Majd veszel egy kis ennivalót, leültök  az árnyék mellé és szétterpesztett lábakkal hátradőlve élvezed azt hogy élsz. Végre élsz. Gondfeletten. Minden harmóniát elértél. Majd az evés végén kinyújtózva rágyújtok egy cigarettára, belehörpintek a hideg sörbe és rádöbbenek arra, hogy de jó minden. Nem gondolok semmire, végre. Semmire az égegyadta világon. Csak itt és most én vagyok. Zseniális pár perc volt. A legszebb az egészben az volt, hogy amíg ezt a szertartást elvégeztem, addig észrevett két lány, akikkel este találkoztam, majd megkérdezték, hogy nem én hesszeltem-e délután a Balatonon. Aztán kora este újra a hangzavaré volt a főszerep illetve az italnak. Remek kis kikapcsolódás volt ez a pár nap, főleg hogy az ember a barátaival lehetett nem a megszokott helyeken. Ezúton is köszönöm a szállásokat, Karcsinak és ZoliEszternek illetve a Volánnak. Arra is jó volt ez a négy napos folytonos ivás, hogy most leszokjak a szerről kicsit, mert túl sokat adagoltam mostanában és hát ugye ebből nem tudunk megélni sajnos. Így a következő bevetésem a Víz Zene Virág Fesztiválra fog esni, addig pihentetem a gyomromat meg az agyamat és alternatív programként tanulok és a szakdolgozatommal foglalkozok. Tegnap például fociztam, rosszabbul lettem utána, mint a 4 napos fesztiválozás után. Sportolnom kell, meg gyúrni, hogy nyáron Iron Testemmel járkálhassak, amire rá lesz tetoválva hogy BALHÉ. Szóval Stukker kiszáll és Tomi lép a helyére.

ZSÖFInek Boldog Névnapot!

  Nos. Valószínű, hogy az utolsó írásom az életben. Először is köszönöm mindenkinek a lelkes Boldog Szülinapot üzeneteket. Most viszont megkezdem a szülinapi zsúromat. Veszprémben csináltam egy házibulit, ahova mindenkit szeretettel várok.:) Vasárnapig tart a partijárgány. Ha ezt túlélem akkor mindent. Még az utána következő hét szűk esztendőt is. A végrendeletem értelmében, ami elég homályos, mert lehet hogy akikre hagyom a dolgaimat, azok is elesnek a csatában, de: Karcsika kap egy gumit, Mesti is kap egy gumit, mondjuk ő nem használ, Zolira hagyom a zanazoli kollekcióm, Levire hagyom a Botkormányos 2 kalandfilmemet. Ennyi lenne. Temessetek Antal Imre mellé. 

  Tekintettel arra, hogy ma egy elkúrt napom lett, így arra az elhatározásra jutottam, hogy szerdán a 3órási vonattal mindenképpen lehúzok a tiplibe Veszprémbe és megpróbálok vasárnapig ünnepelni és olcsó rövid italokon élni és vegetálni. Még csütörtökön visszajövök Pestre, egy laza kocsmatúra erejéig, de utána nem lesz kegyelem Veszprémnek. Nem biztos, hogy túlélem, de majd kiderül vasárnap. Mindent félreteszek és addig nem érdekel semmi amíg mást nem bántok, de más határ nem lesz. Addig meg készülök lelkiekben. Szúszá-szúszá. Szerdán remélem együtt utazok a Zolival meg a Mestivel a toxikus vonattal. Jövőhéttől meg tanulás és mély depressziós alkoholista tünetek. Viszontlátásra. 

  Nagyon szarul vagyok. VEN után embert faragok magamból. Seggbe rúgom, majd gatyába rázom magam. Radikális változásokat hajtok végre, kicsit összeszedni szerény életemet és távolabbi célokat kitűzni mint a máról holnapra való bulizás. Ami nagyon jó lenne, ha lenne ilyen foglalkozás amiből meg lehetne élni, mert minden nap tudnék seggrészegen visítani csak ebből valamiért nem lehet megélni csak leélni. Nőies dolgaimat pedig ráncbaszedni és férfiként viselkedni. Nem lesz könnyű menet, de már meguntam az állandó nyafogásaimat, hogy nem jó így nem jó úgy, miközben nincs semmi problémám, csak nem akarok elveszíteni olyan embereket akik fontosak nekem. Majd ha egyszer megkövül a szivem akkor nem kell aggódnom más emberekért, addig viszont ez van. Kialszom magam. Fáj mindenem. Nem életem legjobb születésnapja fog következni, valahogy ezt érzem. De hát ki emlékszik arra, hogy 10 évvel ezelőtt 13 évesen milyen volt a születésnapom, 10 év múlva a mostani is lehet csak egy esetlen fénycsóvát hagy maga után. Aztán meg gondoltam, hogy befagyasztom ezt a blogozást is. Mint ahogy az msnt is be kellene. Mert hogy ugye mi az agyaúristennek van erre szükség. TIMINEK boldog névnapot. He. Megígértem neki hogy felköszöntöm. Na meg minden Anyukának kellemes vasárnapot. HUÁ.

Hazajöttem. Koncertek, rokkerek, tavirózsa. Na most a tavirózsa nem tudom mit jelent. Mindenki fejtse meg. Meg fogok javulni. Dátum: VEN után jó leszek mint egy kis angyal. Tenyerekből fogok táplálkozni. Addig rosszalkodni akarok. Káosz Kapitány Karcsi elkapott valami tengeri fertőzést, jobbulást neki! Mély filozófiai értekezéseket ne várjatok az elkövetkezendő pár napocskában. Tudatom mélyebb mint egy katlan, a kultúrának újabb pofont adtam. ÉS? Életfilozófiámmá vált e pár napban. Ez nem kérdés. Ez azt jelenti, folytasd, menj tovább. Walk hard. Meg a karate. Ezt csak a kínaik tudják, meg én, meg a Mesti. Egyébként elég részeg vagyok most. Holnap TATU18 Komáromban. Elmegyek ha lesz. Elmennék már... He. Két dologra figyelj az életben: Légy óvatos és a kutyaszart ne vidd haza a lábadon mert büdös. Kutakaki. Először édesanyám azt hitte én voltam nagyon szagos, aztán kiderült rákakilt egy kutus a talpamra. Nem tudom hogy csinálhatta, végig a talpamon voltam. Várom a megfejtést. És még egy nóta hadd zengjen:

Huuuuááááááá "Magna Nicky Lauda" koncert

ui: Hogy kakikálta le a kuta  atalpam?Hogyan? Vagy inkább miért?Büdöszdög 

  Hát a tegnapot nehéz lenne pár mondatban elintézni. Volt sok sör, hubertus akció, Mesti átrendezte a CBA-t, aztán most tartok 5óránál, majd kishusomat a hátamon hoztam haza város egyik végéből a másikba. Majd ma felkel és baszogat hogy menjünk inni mert nem volt részeg tegnap. Szerintem a Király utcát úgy telibehányta, hogy mini Velencévé alakította. Volt sok énekelés is. Az utcán. Visítás. Voltak Dani ismerősök. Vannak emlékképek is.

  Itt a hétvége. Itt a szép idő fiatalok! El kell menni sétálni, tehát sörözni. Mert sörözni mindeképpen kell hozzá. Különben céltalanná válna a séta. Csak úgy sétálni? Annak semmi értelme. Azt lehet otthon is. De elsétálni sörért, az már más. Hiszen ezzel beteljesedik a séta, kikerekedik egy konkrét cél. De ha csak a séta lenne, akkor életünk végéig bolyonganánk mint gólyafos a levegőben. Hova mész? Sétálni. Merre? Csak úgy sétálok. És te? Én is sétálok. És te merre? Csak úgy, arrafele. Normális ember nem csinál ilyet. Sétálni csak úgy, az igazán nagyok tudnak. Elmegyek sétálni és közben gondolkodom. Azon gondolkodnak ilyenkor a nagyok, hogy miért sétálnak. De mi halandok, csak sörért sétálunk, nem csak úgy immel-ámmal. A cél, sört venni, találni, kutatni, keresni és a végén meginni. Na már most, tegnap elmentünk sétálni a Mestivel. Nem csak úgy. Sörért mentünk sétálni. Azért sétáltunk sokat, hogy a végén a legolcsóbb sört igyuk. Ez cél. Addig addig sétáltunk míg elérkeztünk a söroptimumhoz, majd túl haladtunk rajta és a legolcsóbb sör helyett a legdrágábbat sikerült megvásárolnunk. De maga a séta, a vadászat igazán elfárasztott. Hazasétáltunk, nem csak úgy, hanem zsákmánnyal, sörrel. Leültünk a kanapéra, rátettük a lábunkat, elnyújtóztunk és nagy megelégedéssel vettük tudomásul, hogy hasznosat cselekedtünk ma, megérte felkelni. Aztán rájöttünk, hogy valami hiányzik. Például még több sör. Üresnek éreztük a szívünket. Mintha rájöttünk volna arra, hogy ez kevés a mi életünkben, többet akarunk. És a szabad akarat szülöttje nemzett magának még több sört. Hát neki vágtak a nagy sétának, mely már transzcendenciává csúcsosodott számukra és megjárták a poklok poklát, kocsmák hátán nyavalyogva reggeli napfényben megszűrve az este valós tartalmát, jöttek rá hogy vétkeztek. Az aznap nem számít, a múlt az melyet elittál és nem épül be már a holnapodba, elfelejtetted minden mondatát, hát állj tovább. A tartalma üres, de emberekkel ittál, melyek felét ha meghágnád se tudnák hogy ott voltál. De mégis jó volt, örömet okoz a másnap, melyből gúnytűzve mész a helyedre, melyre teremtettek, hogy betöltsed e szerepedet, melyből a tegnap este kikerekedett és lám újra visszatemetkezel bele. Hát kiszabadultál pár percre, mégis szabad vagy ha tudod a kulcs kódját mellyel szabad lehetsz, ha elérnéd a kulcslyukat. A tudat, mellyel megéled a jobbat, hát fogadd el a rosszat, melyben közöd ugyanúgy közös, csak szebb a holnap ha tudod, letagadhatod. Inni jobb, hogy ihass. A másnap mást hat.    

   Miért sikerült megint meginni egyel több sört? Fejfájás, kávé, suli.Hajnali fél 2kor nekiálltam politizálni. Hazaérek és alszom. No meg kangörcsöm van, mit csinálhatok. De már vészesen bajaim vannak. Mesti elfoglalta a fürdőt, azt hiszem megindítom az első támadást.

  Kalandra vágyó fiatalok figyelem!! 2008 augusztus 20-án indulás! 2008 július 20ig várjuk a kíváncsi érdeklődőket! Ha szeretnél jelentkezni addig, keress meg engem vagy valakit, aki ismer engem, vagy egy olyat aki nem ismer, de tudja hogy hol vagyok, vagy egy olyan valakit keress fel aki tud erről a kirándulásról! A túra lényege a következő:

Bérlünk egy kisbuszt. Ebbe beszáll 6-8 ember Tatán vagy Budapesten, majd Barcelona környékén, ha minden jól megy és nem jön közbe semmi (például eltévedünk), kiszáll 6-8 részeg ember ugyanebből az autóból. Közben pedig megnézünk nagyon sok látványosságot, fürcsizünk a tengerekben, Szt. Tropez-ben nézzük a gazdagnál gazdagabb luxuskurvákat, stb... Lényeg, hogy Olaszországtól végig a tengerparton kocsikázunk. Szállás nincs, vagy út mellett sátorban vagy jobb esetben campingben. A túra elengedhetetlen kelléke és egyben kötelező magadokkal is hozni, ami pedig nem más, mint a szervezőknek azaz nekem és a Levinek hozni egy raklap piát. A jelentkezőknek nem kell megijedni, már két éves tapasztalattal rendelkezünk, nagyon sok mindenen átmentünk. A lényeg hogy nincs lehetetlen, szabadságérzés van csak és jó társaság. Minden percét élvezed, leszarhatod az összes problémád és csak azzal kell törődnöd, hogy épségben hazaérjünk. Ennyi a lecke hát tanuld meg. És mire hazaérsz megtanulod az összes ZanaZolika számot. Anyagiakat még nem számoltunk, az annak függvénye hogy hány embert tudunk bepakolni az autóba. Ha kedvet kaptál, hát ne habozz és keresd meg a nagy Tomi bácsit!!!

PINAVADÁSZ      

 Nagyon rosszul aludtam. Nekem nem az alvás résszel vannak problémáim, hanem az elalvással. Elolvastam egy könyvet, amit a Mesti adott a kezembe, hogy feltétlenül lapozzam át. Hát tegnap együltő helyemben átpörgettem. Nem is azért mennyira izgalmas lett volna, vagy olyan nagyon új dolgokat mondott volna, hanem mert annyira kiváncsi voltam a lélektani fejlődésére az embernek, hogy nem bírtam letenni. Utána meg ezen az emberen gondolkodtam, hol lett elcseszve, hol lehetett volna visszafordítani emberi mivoltához. Már félek lefeküdni, mert annyira jár az agyam, hogy mit fogok holnap csinálni, mit kellene véghezvinni, mi történt ma velem, jár kattog az agyam és csak forgolódom. Ezért nincsen ágyhuzatom se mert mire megébredek mindet leszedem valahogyan. Tegnap is csúcsra járattam az agyamat minden hülyeséggel, majd kimentem rágyújtani egy jó öreg kék szofira illetve elfutottam pisilni is. Valljuk be nincsenek mostanában világot megváltó gondolataim se ihletem.:) Hétfőn megnéztük Mestivel a U2 3D-s koncertfelvételét a moziban, talán ez volt a hét csúcspontja eddig. Igazából nagyon várom már a VEN-t, a Levit egyáltalán nem várom.:) Kiváncsi leszek Zoli VENdéglátására is.:) Már látom ahogy megyünk haza 4en és nincs remény a másnapi ott alvásunkra.:) De beugrott az a kép amikor a Zolival voltunk Utcafesztiválon nyáron és a várban aludtunk. Lehet ez lesz a megoldás most is.:) Azaz csak én aludtam, és üvöltöttek nekem fentről a várból, hogy keljek fel, de én csak szundikáltam tovább. Nem volt rossz móka. Majd Levi szülei hazaszállítottak minket, csöveseket. Kíváncsi leszek a Kareszék albérletére is. Mert a szerdát ott szeretném tölteni. Azaz ott fogom.:) Ahogy Karesz hozza haza az új macáját mi meg ott leszünk vagy 15en. Mondjuk ez eddig nem okozott neki problémát.:) Mestire is kíváncsi leszek, aki szerintem délután a dékán mellett ülve leszédül a padról és magával rántja a volt főnökét, aki egyenesen rálandol kishusomra. Lényeg a lényeg, nagy felfordulás lesz. Ahogy a mi kis tatai missziónk kiépíti a bázisát az első napokban. Csoda hogy mi nem szervezünk külön kocsmát mint a többi csapat. Elindítanánk a Levit diákkirálynak, úgy hogy csak 2napra jön le kampányolni, nem lenne semmilyen filmje meg programja csak ő maga, meg az a rekesz sör amit az úton belérakok. Gyerekek! Ki jön ki majd értünk az állomásra? Ki fogad minket legelőször? Ki lesz az a bátor? Ha nem vállalja senki akkor sorsolunk. A program a következő: szerdán leutazok körülnézni, hogy minde a helyén van-e, minden működik-e. Este Zana Zoli kötelező program, utána szabadfoglalkozás, aki még tud menni. Mivel csajozni nem tudunk, így valószínű inni fogunk. Másnap csütörtökön Pestre kell mennem az ajándék sztárvendégért, a világhírű Kukuksa Léviért, aki a szesztúrnéját pénteken kezdi meg Pesten. Kimegyek érte a repülőtérre, majd valamelyik kiskocsmában megtartjuk a protokolestet és még fellépünk pár szórakozóhelyen is. Ezután pénteken vonatra teszem, és valami gyorsexpresszel - ha nem lesz sztrájk - leviszem nektek, csak nektek Veszprémbe, ahol is több ezer ember már kora reggel imádkozni fog, hogy ne érjünk oda. Lehet úgy kell majd becsempésznem a városba. Délután már kisebb zavargások lesznek, a kormány összehívja a nemzetbiztonsági szolgálatot és megtárgyalják az ügy kényes és egyre súlyosabb helyzetét. Majd rövid közleményt ad ki, hogy az írek elfoglalták Veszprémet és kikiáltották a függetlenségüket. Összeül az első szeszkormány. Az első szeszkormányzója Kukukska. Hivatalos nyelve: VÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ! Hivatalos itala: kannás bor és a BATMAN. A zászlóban Kukukska részeg feje fog rádkacsintani. SzeszGDP 120%al fog növekedni. A kocsmák bevétele látványos emelkedést mutat, megjelennek az első befektetők is. Majd Vasárnap bejelentjük lemondásunkat és partizán akciókat szervezünk a FFnépfront (fejfájás) és a HI blokk(HányInger) ellen.

   Sikerült bemennem a suliba. 10tól 4ig húztam az igát. Eleinte nagyon rosszul voltam. Aztán annyira érdekes volt az egész, hogy belerázódtam. Sőt. Pörögtem. Egy mélyinterjút elemeztem. Egy fiatal emberről. Allergiás emberekről készítettek interjúkat. Ugyanis az utóbbi időben kiderült, hogy lehet pszichoszomatikus betegség az allergia. Tehát lelki tényezők is közrejátszanak a kialakulásához. Ennek az embernek hús allergiája volt. Háromnegyed órás volt csupán az interjú, ugyanis az alany háromnegyed óra után felállt és elszaladt. Elég megrázó eset. Én kielemeztem. Elég jól. Rohadt büszke vagyok magamra. Minden egyes elemet kiszedtem, leírtam és gondolkodtam rajtuk, majd összeraktam egy teljes élettörténetté. Úgy érzem minden egyes darabka a helyére került a cetlieimen. Elszaladt, mert megijedt saját magától. Ráeszmélt arra, ahogy elmesélte az életét, hogy mennyire szar is az tulajdonképpen és mennyire beteges. Baromi érdekes volt az egész. Holnap folytatás, csak még nem tudom mit kell csinálnom. Mindenesetre jön fel Mestike Pestre így az ivást is tudjuk folytatni, nehogy a suli az ivás rovására menjen így hétvégén. Arra is rájöttem, hogy mások életében mennyire okos is az ember csak néha a saját dolgait nem tudja rendbe tenni. CSATA!PIMA!TÖCSÖK!KORSÓ!DISZNÓÓL!

 Nem basztam be, Nagyon. 2kávé egy energiaital, de még nem vagyok a suliba és azon gondolkodom hogyan ne menjek be és alukáljak helyette. Szerintem még hat a cucc amit tegnap megittam. Szervezett BŰNÖZÉS!!!!!Balhé!!!Sose kapnak el élve!Káosz Kapitány!Alattomos!Alattömi!Sör!Vadász!Friday áminláv!

  Most készült el egy európai méretekben végzett közvéleménykutatás. Különböző országokban megkérdezték az embereket, hogy boldogok-e? Mintegy 35 ezer embernek tették fel ezt a kérdést szerte Európában élő állampolgároknak. Hátulról a harmadikok lettünk. Megelőztük Oroszországot és Bulgáriát. Az első helyen a Dániában élő emberek vannak. Tudva levő, hogy mi magyarok szeretünk inni, ebben ott vagyunk a dobogón. Mármint májzsugorodásban meghalt emberek statisztikáiban. Tehát mi boldogtalanságunkat tudjuk kompenzálni némi alkoholfogyasztás révén. Hasonló a helyzet az orosz testvéreinkkel is. Több, mint valószínű hogy ez a felmérés csalóka! Rosszkor kérdezték meg a magyarokat. Lehet, hogy nappal történt a felmérés. Ilyenkor nincs épeszű józan, másnapos magyar, aki azt felelné, hogy boldog. Ha este 10 és hajnal 2 óra között tették volna fel a kérdést, gyanítom mi magyarok állnánk az első helyen a boldogság tekintetében. Nem szabad hinni az ilyen statisztikáknak. Ha a kocsmában estefele kellett volna válaszolnunk valószínűleg a kérdezőbiztos el se hitte volna, hogy milyen boldog emberekkel találkozik itt Európa közepén. "Ön boldog? Sz-á-z f-o-r-i-n-t-n-a-k ö-t-v-e-n a fele...héjjj illetve Részegen ki visz majd haza hajj!" Gondterhelten tudunk inni a hét bármely napjában, nem törődve az élet nagy dolgaival és a "másnapos" melóval. Ki az a hülye dán aki boldog? Boldog mert nyaralni mehet, van családja, négy autója és lakása? Felszínes dolgok a mi Restieinkhez, Sörözőinkhez, fröccseinkhez képest. Messze járnak még a boldogság kis közép-európai igazi tartalmához képest. De mi van a bulgárokkal?  

  Tegnapi napom nagyon tartalmas volt. Kezdeném azzal hogy korán keltem. Fél 10kor már csipás szemekkel járkáltam a lakásban. Aztán elmentem suliba. Itt nem csináltam semmit, csak ültem és majdnem visszaaludtam. Gondoltam elmegyek könyvtárba miután egy ideje elég nagy gyakorisággal küldenek egy levelet, hogy jó lenne visszavénném a könyveiket, mert nagyon drága lesz ez így nekem. Nevettem magamba, ez általában 50 és 100Ft között szokott lenni. Meglepődve vettem észre, hogy a végösszeg most egy indurit több lett, 1020Ft. Lényegtelen, végülis az én lustaságom gyümölcse. Kivettem 2 másik könyvet, amik elég érdekesek és speciele engem nagyon foglalkoztat. Ezután hazajöttem és pókereztem egy picit, míg Bazsika meg nem jött. Ekkor gyúrásba kezdtem. A végeredmény 140 fekvőtámasz, 50felülés és sok sok súlyzó emelgetés. Ezenkívül 5 hónap vedelés és kék szófi táplálkozása után elmentem futni az albi 2 másik felkészült versenyzőjével. Már a BEAC-ra az út se volt könnyű. Nem jött a villamos mert valakit elütöttek. Bazsi ideges volt, hogy akkor most gyalogolni vagy kocogni kell, annak ellenére hogy mozogni jöttünk. Bandi két méterenként köhögött a tüdejéből elő egy egy marlbi foszlányt. Az okosok kitalálták, hogy a hídtól fussunk. A nap legszebb etapja volt, a körúti szmog legnagyobb dózisát sikerült lenyelni. Egészen a híd végéig bírták a srácok, onnantól újra séta. Kint vagyunk a BEACON. 5 körre terveztük magunkat. Meg is jött a kedvem a futáshoz, miután megláttam egy rózsaszínfelsős léánykát, aki úgy nem volt csúnya. Az első 3 kört együtt futottok, aztán mondtam a két veterán versenyzőnek, hogy én most itt picit megeresztem, hogy legyen valami erőlködés is benne. Nagyon jó kondiba éreztem magam. Nem gondoltam volna. Aztán Bandi futottunk egy levezető kört is. Túlteljesítettük magunkat. Annyira jól esett, hogy utána nem is gyújtottam rá vagy 3órán keresztül. Aztán főztem magamnak vacsit, amiből még mára is maradt, be a TV elé Dr. House-ra. Egyik legjobb rész ment, amit láttam. Ezért szeretem ezt a sorozatot, mert majdnem mindegyik résznek van mondanivalója, ugyanakkor vicces és humoros is. Utána sörözni akartunk menni, de az elmaradt ugyanis kimerültünk szellemileg és fizikailag is ami egy nagyon jó érzés volt. 11órakor lefeküdtem. Ilyen nem volt nekem szerintem az elmúlt 3-4 évben. Annyira fáradt voltam, de nem tudtam elaludni. Már széjjel vert az ideg. Nem szokta meg a szervezetem ezt az üzemmódot, ilyenkor kávét szokott kapni, hogy pörögjön 4óráig. NA jó unalmas és szar írás lett. Haha, de legalább ma úgy keltem mint egy sportember, érzem az izmaimban, hogy csináltam valamit tegnap. 

  23 éves szemtelenül jóképű, ugyanakkor pimaszul helyes fiú keres társat szombat estére Pesten. Mindegy hogy kisfiú vagy kislány. Délután 5órától lehetne foglalkozásokat tartani. Kulturális és nem kultúrális programok is elképzelhetőek. Minden mi szem szájnak ingere. Mivel hogy szombat este egyedül lennék Pesten így társakat keresek. Aki tud hozni egy szexhintát, az előnyben részesül. Ha helyette pár sört hoz, az is előnyben részesül. Aki nem hoz semmit csak a testét olcsón, az is előnyben részesül. Ha nem jön senki akkor olvasással tölteném ezt az időt. De akkor utána valakit nagyon ki fogok elemezni és őszintéket fogok neki mondani, amivel romba döntöm az életét. Már akiét még lehet. Egy 90nm-es ház áll rendelkezésre. Itt lehet tábortűzet csinálni, gyereket csinálni, szexonthebeach koktélt csinálni. Aztán lehet bujocskázni, pornófilmet nézni és vetíteni, rambót nézni és kompúterezni, csézni, tekkenezni és még a faszom tudja milyen elvetemült pornófilmeket szörfözni a neten. Érdeklődőket várom! Dohányzom, iszom, eszem és böfögök. Ha valaki úgy érzi, hogy szeretne megismerni vagy csak szeretne csevegni és hahorászni akkor bátran jelentkezz, ne tétovázz!

puszika

tomika

  Csináltam egy albilistát. Vannak rajta nagyon vagány dolgok, amiket meg kellene csinálni. Illetve közhasznú dolgok. Az első helyen a legfontosabb dolog áll. Ezt meg kell mindenkinek fejtenie, mi lehet a legfontosabb. Egy szó amire a legjobban oda kell figyelni az életben. Frank Slide ezredesünk tudná. VÁLASZOKAT VÁROM, MESTINÉL IS LEHET JELENTKEZNI!!!4Ezenkívül posztereket keresek. Akinek van használható posztere azt odaadhatná nekem. Britney Spears, Stalone, Schwarzenegger, Texasi Walker előnyben. Ezenkívül Backstreet Boys. Minden hulladéknak szánt gyerekkori poszterre szükségem van. Aztán mesztelen nők is kellenek, hogy ne érezzem magam szinglinek. Szívesen nézegetnék italos képeket is. Szóval bármi jó. Aztán vannak ezen a listán kulturális dolgok is. Mozi, színház, sétarepülés, ejtőernyőzés, utazás, meg ilyenek. Az italt nem írtam rá mert az axióma. Ezenkívül lesz egy ikea projektem is. Veszek szép könyvespolcot a földön hevereő könyveimnek, illetve lehet egy szennyest is a szintén földön tárolt ruháimnak. Szeretnék pókeres estéket is rendezni. De kis házimozisokat is.  Szóval mindent szeretnék. Hát hAJRÁ. 

  "Ha kérdezik hol vagyok, mondhatom megvagyok. Emlékek őrződnek, hol nem volt mit, törölhet, más meg örülhet, meg nem ölhet. Mégis szavaknak ereje, Istenek veleje, mondandom kezdete, áthathat verseket, árthatnak embernek. Kezem szalad előre, nem szabad jövőre, erőre gerjednem. Parázson melegített lángnak levegőbe szórt árnya hevített messze nyárba. Mint a vízben, csukott szemmel kapálozva haladhatsz csak jobbra balra, vízfelszínre felbukkanva, nem érhetsz a levegőbe. Se embernek nem parancsolhatsz se itt se holtan, problémádig az égig tolva, bambán sandikálsz majd holnap, már ha jól van. Addig ne feledd hol vagy, vagy ha jobb a holnap se nézd meg, hogy halad a hónap. Ezerszer eszelsz emberek emlékén, mit meszelt cementtel kezelsz, még ha semmit se veszel ezen a hétvégén. Cement vagy ne feledd. Ha gyenge vagy elfújhat a szél, míg jobb nap kél, mit mindennap remél és egyetlen egy sem kímél. Ha erős vagy házakat tartasz össze, melyben társakat tartasz közre, és a szél útjába nem fér, e parányi emberi tér. Boldognak nem tűnhetsz, ha melletted valakit nem tűrhetsz, addig e földön könnyen eltűnhetsz, más emlékében nem tündökölhetsz, örökké eltávolodsz önmagad káoszától, miatyánk mennyei kozmoszából. Ne akard tudni mit érsz, ha semmit melléktermékbe nem kérsz, még ha mások vinnyogó szemeitől olyannyira is félsz. Légy magadnak egyszerűen, tökéletesen, hát hulljon a férgese, mérgesen, ha távolodva érzed egyetlen ember gyümölcsének tekercsét, mely ha annyi széptől ránt el, hát vágd fel. Rakd a szavakat össze, egymás mellé és állj fel ha befejezted ezen emberi szlenget, mely fejedben keresve nem hagyott este, feküdve az ágyon emberi lángon. Tett magad a középpontba, onnan el ne moccanj, mint egy rokkant, melyet bosszant hogy odaraktak egy emberi műszobornak, melyet tologathatsz összevissza,  ő marad a gyújtópontban."        

 Egész nap olvastam, 4nap ivás után. Ez maradtam. Voltam fodrásznál. Volt egy cigánypajtás is. "Miko nyit?"Mondom 2kor. "Mennyi?" Kérdem az idő? "Ja". Mondom 2 múlt. "Akko?". Figy adok egy cigit gyújts rá, de ne kérdezz többet, okés? "Jó". Még tudnék idézni tőle barokk körmondatokat de most ezt inkább hanyagolom, mert akkor azért úgy el tudtam volna ásni idegembe a butaságaival együtt. A nap többi részét olvasással töltöttem, meg evéssel. A kedvemre nincs szó. Üresség? Talán. Félteném e az életemet ha egy pisztolyt tartanának a fejemhez? Nem hinném. Azt teszem amihez kedvem van. Nincs jelenleg olyan ember, hogy amit mondana nekem, hogy ez rossz és ne csináld, érdekelne. Vagyis érdekelne, csak nem lenne gát. Ez rossz. Tekintve hogy ma magamat kúráltam Freudal, rájöttem pár dologra. Például mennyire boldogabb voltam egy évvel ezelőtt mint most. Vagyis nem boldogabb, csak erősebb. Napokat el tudtam tölteni egyedül és nem volt problémám, ami zavarta volna pici lelkemet, azt tudtam csinálni amit én akartam. Most meg ilyen ember függő lettem picit. Sok társasági élet. Ami jó dolog, csak éppen magamat szartam le, mind testileg mind fizikailag. Na most aztán, azt lehet hinni, hogy akkor holnaptól nem iszom nem cigizem és nem bulizok. Lószart. Most a kiélős fázisomon vagyok, amikor is amihez kedvem van megcsinálom, amitől nem lesz jobb semmi. Csak szeretnék kicsit mást is csinálni. Például ha nem megyek futni a héten akkor nagyon ideges leszek magamra. Az élet adja magát, mindig azt hiszem hogy irányíthatom a dolgokat, aztán jön egy két nap amikor befárad az ember és gyengének érzi magát, és ilyenkor olyanokon gondolkodik hogy milyen szar az élete. Egy nagy szart. Begyengültem, ez van. Leírjam hogy lelkileg mit érzek, vagy mit nem vagy milyen megtépázottnak. Aztán holnap felkelek és teljesen mást érzek. Ez a lényeg. Instabil vagyok érzelmileg, mint még soha. Kit érdekel? Legfőképp engem. Végülis ez se olyan rossz, legalább nem egy fele koncentrálok. Életem csúcspontja jelenleg, hogy olyan bulikat várok, amiben lesz részem. Beteges. Ezenkívül álmodtam egy durvát is előző nap. Konkrétan, hogy meghaltam. Ez azért elég félelmetes volt, hogy bevalljam. Egy ágyon feküdtem, erre emlékszem. Meg arra, hogy vannak körülöttem emberek. Meg hogy nyugtatom őket, ne féljenek és röhögök közben. Ennyi. Nem akarom megfejteni, vagyis vannak rá lehetőségeim de inkább mellőzöm. De ma ezért is olvastam Freudot. Most lehet azt hiszik hogy megőrültem. Pedig nem. Egy új technikát alkalmaztam, leírtam ami jön belőlem. Nem gondolkodtam. Egy mondat előtt se. Tök jó. Ámen.